Referenciák

Amikor munkatapasztalatainkból mutatunk néhány esetet szigorúan ügyelünk arra, hogy ne sértsük meg a mediátorra nézve kötelező diszkréciót, ezért az eseteket konkrét nevek nélkül és olyan formában írjuk le, hogy azokból a szereplők ne legyenek beazonosíthatóak.

 

Konfliktuselemzés

Autópálya elemzése
Közép-és Nyugat-magyarországi autópálya fejlesztések során a tervezőcsoport tagjaként volt feladatunk feltérképezni az érintett települések, az e településeken működő vállalkozások és az autópálya szomszédságában levő területek tulajdonosai között lehetséges konfliktusokat. A konfliktuselemzés alapján tudta a tervezőcsoport jó biztonsággal meghatározni milyen előzetes egyeztetésekre van szükség, és milyen tervváltozatok válhatnak elfogadottá. A konfliktuselemzés így a tervezés hatékony menetét támogatta.

Városi útépítés
Néhány helyi civil szervezet és lakó hangos tiltakozása akadályozta egy fontos, városi jelentőségű útszakasz megépítését. Az átfogó konfliktuselemzés – amely pontosan feltérképezte az érdekeltek és érintettek csoportjait, és ezzel lehetőséget teremtett a „kevésbé hangos” többség megszólítására – tudott olyan részvételi folyamatalternatívát mutatni, amely alkalmas lehetett megépíthető terv kialakítására. Más hasonló esetben nem csupán ellenérdekeltségekre derült fény (a lakóingatlanok leértékelődése a forgalomnövekedés miatt), hanem olyan pozitív érdekeltségek, mint a megnövekedő forgalommal érkező szolgáltatási kereslet. Ezen érdekeltségek jó megosztása, cseréje elvezethet az igaz „győztes-győztes” megoldásokhoz, s vizsgálatunk alkalmas volt ennek felmutatására.

Konfliktuselemzés társadalmi részvétellel
Nagyvárosi agglomerációs településen a lakosság különböző kulturális és vagyoni helyzetű családjai között alakultak ki konfliktusok a helyi oktatási szolgáltatás igénybevétele körül, ami néhány év leforgása alatt ahhoz vezetett, hogy a tehetősebbek egyre több gyermeket írattak a környék magán és elit iskoláiba. A csökkenő diáklétszám ellehetetlenítette az iskola finanszírozását, amit az önkormányzat olyan intézményi konstrukcióval próbált kezelni, amely bevezetése a lakosság ellenállásába ütközött. E konfliktus oldására hívtak minket a településre. A különböző települési csoportokkal és szereplők részvételével folytatott konfliktuselemezés tudatosította, hogy nem intézményi, vagy finanszírozási problémáról van szó, hanem a település jövőjéről, hiszen az iskolai szegregáció, települési szegregációhoz, az életminőség romlásához és sok más negatív folyamathoz vezet. A konfliktuselemzés során kialakult szélesebb értelmezés és az, hogy a részvételi technika lehetőséget adott a csoportoknak a helyzet és saját problémájuk pontosabb megértésére, fordulópontot jelentett. E tudás már elég erős mobilizáló erőt jelentett a szereplőknek ahhoz, hogy közösen dolgozzanak a megoldáson.

Települések közötti konfliktusok elemzése
Az autópálya tervezése, a nyomvonal és a csomópontok meghatározása során sajátos, települések közötti érdekviszonyok kialakulását találtuk egy társadalmi hatásvizsgálat készítése során. Ezek között jellegzetes konfliktusnak mondható, hogy a települések külön-külön érdekeltek abban, hogy területükön csomópont és ahhoz tartozó fejlesztési terület legyen kialakítva. Ugyanakkor nem lehetett minden településen csomópont, ez a tervezés számára evidencia (a tervezők törekednek arra, hogy minél nagyobb távolságonként kelljen csomópontot építeni, ami ugrásszerűen növeli a költségeket), vagyis a települések versengése már a tervezés idején megindult. Ugyanakkor, ha elvileg lehetséges lenne is ennyi csomópontot és fejlesztési területet létesíteni, az olyan túlkínálatot jelentene, amely leértékelné azok értékét. A települések azonban kooperálhatnak mind a fejlesztési költségek, mind az elérhető nyereségek (iparűzési adó, munkahelyek keletkezése és foglalkoztatás, stb.) megosztásában. E konfliktusmező elemzése jelentősen hozzájárult a tervezés sikeréhez, s megindította a települések közös gondolkodását.

 

Konfliktuskezelési folyamat tanácsadás

Települési konfliktusok részvétellel történő kezelése
Egyébként jól működő Kelet-magyarországi településen, az egyre inkább differenciálódó vagyoni helyzet, viselkedési kultúra és erősödő előítéletek egyes lakossági csoportok közötti visszatérő, típusos konfliktusokhoz és növekvő feszültséghez vezettek. Az önkormányzat érezte, hogy formálódó településfejlesztési és közösségépítési stratégiájának sikeressége könnyen megbukhat – a bár apró, de napi – konfliktusok által gerjesztett feszültségek miatt. E helyzetben a tanácsadás abban támogatta a településvezetést, hogy hogyan lehet a konfliktusokat úgy tagolni, és a konfliktuskezelési folyamatot úgy felépíteni, hogy az adott ponton megoldható elemeket kezeljen és az egyes lépéseknél esély legyen egyre bővülő társadalmi részvételt építeni abban a reményben, hogy a kialakuló és szélesedő társadalmi párbeszéd később a települési ügyek egészére kiterjeszthető legyen.

Civil szervezet támogatása
Külföldi gyakorlatunk során többször olyan civil szervezetek oktatását és mentorként való támogatását végeztük, amelyek a helyi közösség érdekében kívántak fellépni. Általában ezek a szervezetek korábbi tevékenységük során már jól kialakítottak egy komoly harcos, aktivista pozíciót társadalmi vagy környezeti kérdésekben való közszereplésekkel. A mi segítségünkre általában akkor volt szükség, amikor az ilyen szervezetek, vagy civil szervezetek konzorciuma úgy döntött, hogy mozgalmat indít, hogy kikényszerítse, hogy az önkormányzat participatív folyamatokban döntsön helyi stratégiájáról, vagy költségvetéséről. Ilyenkor a folyamat konfliktusként indul, de célja a társadalmi részvétel intézményrendszerének kiépítése és gyakorlatának bevezetése. E folyamat sikeréhez a szereplőket támogatni kell a konfliktusban való konstruktív részvételben, a folyamatépítésben és a folyamat során a jó ütemben megtörténő szerepváltásban.

Iskolai kerekasztal
Nagyváros un. elitiskolájában az évek során több osztály szülői közössége próbált meg bizonyos – véleményük szerint elavult, vagy a gyermekek tudásának és személyiségének eredményes fejlesztését nem jól szolgáló – gyakorlatokon változtatni. Apró részeredmények ugyan születtek, de a gőz általában kifulladt és a csoportok szétforgácsolódtak még az eredményes érdekérvényesítés előtt. A folyamat tanácsadás arra vonatkozott, hogy mi módon lehet a szülői közösség vélemény és érdekartikulálását megszervezni, és olyan rendszeres egyeztető és együttműködő fórumot kialakítani az osztálytanárok és szülők között, amely biztosítja az információáramlást, a nézőpontok hatékony és konstruktív egyeztetését és támogatja új gyakorlatok bevezetését és a szocializációt támogató eszköztár átalakítását. A folyamat néhány hónap alatt fontos eredményeket hozott.

 

Mediáció

Közszolgáltatások körüli konfliktusok
Nyugat-magyarországi település, amely területén a különböző vagyoni helyzetű csoportok külön területrészeken éltek, a lakosság csoportjai között egyre élesedő kulturális és életszínvonalbeli különbségek a csoportok távolodásához vezettek. A tehetősebbek egyre több gyermeket írattak a közeli nagyváros iskoláiba időt, költséget nem kímélve. E folyamat hatására a helyi iskola finanszírozhatatlanná vált, az oktatás minősége romlott, a szabadidős tevékenységek megszűntek, a településen lakó gyermekek is távolodtak egymástól, a szülői csoportok bizalmatlanok lettek. A mediáció összehozta a feleket, mindannyiuk képviselőit sikerült közös „asztal köré” ültetni és olyan megállapodásokat kötni, amelyek alapján elindulhat az iskola deszegregációs folyamata, remény van arra, hogy települési csoportok újra közelebb kerülnek, így jelentősen javul az életminőség.

A lakosok és önkormányzat közötti konfliktusok
Nyugat-magyarországi kisváros egyes helyi közszolgáltatásairól hozott önkormányzati döntések lakossági ellenállást váltottak ki. Az hogy az önkormányzat nem válaszolt a lakossági csoportok igényeire és leveleire oly mértékben növelte a feszültséget, hogy a lakók néhány órára „elfoglalták” az önkormányzati képviselő testület ülésező termét. Bár az önkormányzat elutasította a lépést segítségünkkel mediációs folyamatot kezdeményezett. A folyamat során az adott szolgáltatásokban érdekelt és érintett szereplők – a semleges mediátorok vezetésével – helyreállították az egymás közötti párbeszédet, megértették egymás álláspontjait és cselekvésük mozgatórugóit, és olyan megállapodásokat kötöttek a konfliktusos ügyekben, amelyek körvonalazták a mindenki számára elfogadható megoldásokat. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy rövid időn belül közösen ki tudják dolgozni a mindenki számára elfogadható megoldások részleteit is.

Területhez kapcsolódó konfliktus
Egy vállalkozás egy kisváros területén fogott fejlesztésbe, amely jó perspektívát jelentett a településnek és a helyi bankfióknak egyaránt. A 600m Ft hitel visszafizetésére azonban olyan vitába torkollott, ahol nehezen volt eldönthető, hogy a visszafizetés elnehezülése jogi nézetkülönbség eredménye, vagy a vállalkozás fizetőképességének eredménye. E vitára sikerült megoldást találni bank és ügyfele között 3 mediációs ülés alatt. Az ügyfél a fedezetként felajánlott ingatlanokat nem adta át, és a követelésnél 170m Ft-tal kevesebbet lett volna hajlandó csak visszafizetni, a bank hibáira hivatkozva. A bank a mediáció előtt perre kívánt menni, melynek során több éves eljárással és húszmilliós perköltséggel számolt. Ehhez képest a mediáció töredék költség mellett jobb eredményt hozott, mint amit a peres eljárás során – saját elképzelésük szerint – elérhettek volna.

 

Közösségi együttélési normák javítása

Iskolai kerekasztal
Egy kistelepülés iskolája tanulóinak rongálásai már veszélyeztették az iskola működését. A település érintett szereplői kerekasztalt hívtak életre, amely a közös megoldás kialakítására törekedett. E folyamatot segítette a szakszerű támogatás, minthogy a helyzetet nem egyéni magatartási probléma okozta, hanem a közösségi normák hiánya, a vélemény-nyilvánítás módjának kialakulatlansága. A külső segítséggel az érintettek közös fellépése képes volt megfordítani a folyamatokat.

Települési normaszegések részvételen alapuló kezelése
Kelet-magyarországi kisvárosban a települési normák eltérő értelmezése – és persze az eltérően értelmezett normák szerinti viselkedés – vezetett két lakossági csoport közötti erősödő konfliktushoz. A konfliktusban álló felek részvételével lefolytatott megbeszélések nemcsak a normák tudatosításának lehetőségét biztosítják, hanem olyan viselkedési és tevékenységformákról történő megegyezésekhez is vezethetnek, amelyek minden csoport számára elfogadhatóak és amelyek mellett békésen tudnak együtt élni a résztvevők.

 

Közösségi fórumok, megbeszélések tervezése és levezetése

Szakértői tanácskozás
Közép-magyarországi város hívta össze legjobb szakértőit, amikor a helyi fejlesztési stratégia felülvizsgálatát indította. Ki kellett találni, hogy mi módon lehet a korábbi terv közös elemzését levezetni úgy, hogy a továbblépésről való konstruktív párbeszédhez vezessen és a másfélnapos műhelymunka alapján a további munka körvonalai is kialakulhassanak. Tudni lehetett, hogy bár a szakértők egy része ismerte egymást, a sok szakterület, a sok különböző szemszög és szakmai nyelv nehézkessé és kaotikussá teheti a kommunikációt. Ebben a helyzetben a megbeszélés levezetését a munka megtervezése, a szervezőkkel való egyeztetése kellett, hogy megelőzze. A munkafolyamat támogatására és a gondolatok mederben tartására sokféle facilitáló eszközt kellett alkalmazni.

Külvárosi kivezető út tervezése

A kivezető út fejlesztése a közvetlenül az út mellett lakók érdekeivel ellenkezett, mivel valamikor ez egy kis forgalmú városrész volt, mára azonban a bejárók állandó kocsisort alkottak, így a városrész forgalma szempontjából elkerülhetetlen volt az út kapacitásának bővítése. E helyzetben részben a megvalósítás módjáról, részben a lehetséges kompenzációkról szólt az egyeztetés.

Térségi stratégia indításának sokszereplős egyeztetése
Társadalmi részvétellel helyi stratégiai tervezési folyamatot indító vezető hívott minket, hogy segítsünk a folyamat indítását, a szakértői és társadalmi részvételt összehangoló folyamatot és az indító fórumok megtervezését és levezetését. A munka így nem csak sokszereplős tervezési folyamat közösségi fórumainak levezetése, hanem a fórumok tartalmának és az alkalmazható technikáknak a tervezése volt, de kiterjedt a folyamat egészére is.

 

Oktatás, tréning

Mediációs folyamat résztvevőinek képzése
Előfordul, hogy amikor mediátort hív egy önkormányzat egy települési konfliktus megoldásához, addigra az érdekeltek és érintettek közötti viszony már annyira megromlott, hogy a szereplők már ellenséges képzeteket alakítottak ki egymásról, egyáltalán nem bíznak egymásban, sem a megegyezés lehetőségében. Voltak olyan esetek, amikor a mediációs folyamat korai szakaszában a résztvevők csoportok számára tartott „mediációs” tréning fel tudta törni az előítéleteket, javította a kapcsolatokat és megértette, hogy van a konfliktusból a pozitív összegű kimenetelnek esélye. Az együtt töltött egy-két nap és a mediációs folyamat logikájának megértése és az együttműködés megtapasztalása után a csoportok könnyebben tudtak felkészülni a mediációs ülésre, és ott már konstruktív légkörben folyhatott az egyeztetés és a megoldások keresése.

Etnikai sokféleség, konfliktuskezelés és településfejlesztés – angol nyelvű, nemzetközi képzés települési döntéshozóknak
Az etikai sokféleségre és kezelésére vonatkozó kulcskoncepciók ismertetését követően, etnikai konfliktuselemzést és kezelést tanultak a résztvevők. Ezután az etnikai sokféleség és konfliktusok hatásait elemezték a különböző fejlesztéspolitikai és stratégiai tervezési módszerek alkalmazására. Mivel a résztvevők között három földrész, minden világvallás, és sok különböző kultúra képviselői ültek, a résztvevők a nézőpontok és tapasztalatok sokféleségével gazdagították a tanulási folyamatot. A kurzus alkalmazási gyakorlatokkal zárult, amelyek során a résztvevőknek stratégiákat kellett kidolgozniuk komplex település politika problémák kezelésére és településfejlesztési stratégiai folyamat szervezésére különböző típusú többnemzetiségű településeken.

Önkormányzati Vezetők képzése

Mintegy tíz éve veszünk részt a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatás Tudományi Karának „Konfliktuselemzés, konfliktuskezelés” képzésében, amelynek levelező és másoddiplomás hallgatói főként önkormányzati szakemberek és hivatalnokok. A visszajelzések alapján a tanultakat a gyakorlatban hasznosíthatónak ítélték.

Részvételen alapuló konfliktuskezelés és településfejlesztés többnemzetiségű közösségekben – angol nyelvű, nemzetközi képzés települési döntéshozóknak
A tréning során megvitatásra került a sokféleség, az azonosság, az etnikumhoz tartozás, a sztereotípiák és a diszkrimináció, a helyi politika és részvétel, a településfejlesztés és konfliktuskezelés többnemzetiségű közösségekben. A résztvevők módszereket kaptak a településfejlesztési politikából/ döntésekből származó konfliktushelyzetek elemzésére és olyan stratégiák tervezésére, amelyek a konfliktusokat kezelni tudják. A tréning célja az volt, hogy a résztvevők jobban megértsék, hogyan lehet a helyi közösséget bevonni a döntéshozásba és az eltérő érdekeket kezelni többnemzetiségű közösségek településfejlesztési folyamatai során.

Helyi közszolgáltatások szervezése többnemzetiségű önkormányzatokban – angol nyelvű, nemzetközi képzés települési döntéshozóknak
A program során megvitatásra került, hogy milyen mértékben és mikor alkalmazhatók általános közszolgáltatás-szervezési alapelvek és gyakorlatok megosztott többnemzetiségű környezetben, és milyen megfontolásokkal kell kiegészíteni őket ilyen közegben. A program konfliktuselemezésből kiindulva olyan megközelítéseket és módszereket nyújtott a vezetők számára, amik helyi szinten segíthetik a többféleség kezelését. Kihasználva azt a körülményt, hogy három földrész, sok vallás és kultúra képviselői voltak a csoportban hihetetlenül gazdag szellemi kalanddá válhatott a sokféleség elemzése. A gondolkodási folyamat kreatív gondolkodásra és az elavult minták felülvizsgálatra ösztönözte a résztvevőket, figyelembe véve az eltérő történelmű, hátterű és identitású etikai csoportok között felmerülő feszültségeket.